Snowbirds
Eléggé az utolsó pillanatban az armageddon, határzár, wc papír pánik előtt elutaztunk Floridába egy hétre kicsit kiolvadni és feltöltődni. Ennek a jelenségnek Kanadában amúgy neve is van, a télen délre utazókat snowbirdnek hívják.
Azért esett mostanra a választás mert március első hete Quebecben a "márciusi szünet" az iskolákban, ezért a Hannának sem volt tanítás. Természetesen ekkor szinte mindenki utazik ezért a repjegyek elég csillagászatiak voltak, végül egy trükkös 1-1 napos tonrotói átszállással mentünk. Torontó már Ontárióban van, ott most van a szünet, ők már nem nagyon tudtak utazni.
Torontóban úgy általában melegebb van és kevesebb a hó mint Montreálban, szerencsére az ott töltött szombatunkon pont -15 (hőérzet -19) fok volt így stratégiai bolt, kávézó, sörfőzde látogatásokat kellett beiktatni. Torontóról azt kell tudni, hogy hivatalból utálni kell, ahogy a Hanna autós oktatója mondta "Torontóba csak akkor megy az ember ha muszáj". Ne mondjátok el senkinek de nekünk azért tetszett, kapásból elég kényelmes, hogy angolul beszélnek, és van strandja, eh!
Ontárióban egyébként fekete-naracssárgák a bóják míg Quebecben fehér-narancssárgák, kicsit olyan mint a Star Warsban a jó és a rossz droidok.
Este aztán egy 3 órás röppenés után landoltunk Miami mellett, ahol megkaptuk a hatalmas autót a kért kicsi helyett egy kézzel írt szerződéssel mert épp nem működött a rendszer. Magunkhoz híven volt némi bonyodalom a hajnali 1 órás airbnb megtalálásával ami magában foglalt kétszeri rossz ház elé parkolást, 20 perces kulcs keresést, végül a nyitva felejtett ajtón besurranást és pár bogár kivégzését a szobában. De mindenért kárpótolt, hogy ez után egy hétig kabát nélkül voltunk!
Csodás bogaras szállásunkon egyből 4 éjszakát is töltöttünk, így Miamira elég sok időnk jutott. Rögtön első nap megnéztük az aligátorokat az Everglades Nemzeti Parkban. Florida klímája szubtrópikus ami praktikusan azt jelenti, hogy úgy "jó idő van", nyáron elvileg már túl párásan meleg, ősszel néha kicsit szeles. Mindenesetre a gatorok eléggé kedvelik ezt és több mint 1 millió él itt belőlük. A korábbi hegyes tavas nemzeti parkokhoz szokott lelkünknek azért a mocsár amiben néhány vezetett hajós túrára lehet menni (és ennyi), kicsit azért meglepő volt.
A Gatorok mellett megnéztük a Vizcaya múzeumot ahova egyesek szívesen beköltöznének és itt merült fel először, hogy tulajdonképpen miért is költöztünk egy hideg országba.
Az egész nyaralás egyik alaptétele volt, hogy minden nap megyünk tengerpartra, ez sikerült is, ahogy a bátrabb fürdőzőknek egy újabb medúzacsípés begyűjtése is. Amúgy pár helyen nem is olyan más ez a környék mint a Balcsi.
Hangulatos volt az autózás a tengeren, vannak szép strandok és házak amibe beköltöznénk amikor nincs tornádó. Az út Key West-nél végződik ami az USA legdélebbi pontja, erről sokan szeretnek is fényképet csinálni. Elég túristás hely Key West és drága is de azért jó hangulata volt. Elmentünk egy naplementés snorkel túrára is egy katamaránnal ahol megtanultuk, hogy amit a filmekben lehet látni a tavaszi szünetben bulizó amerikai egyetemistákról az nagyjából igaz a valóságban is. Az itteni airbnb elfoglalásához a kulcsot egyébként egy parkoló autó első üléséről kellett kivennünk.
Szokásunk szerint az evés azért központi téma volt, bár most, hogy erre felé élünk próbálunk ezen kicsit spórolni (konzerv és tortilla), de azért kipróbáltunk pár helyi (vagy kubai) dolgot.
Orlandóba ugyan nem mentünk de Key Westet elhagyva egy jó fél nap alatt felautóztunk a félsziget közepéig ahol másnap megnéztük Cape Canaveral-t ahonnan a NASA és a SpaceX fellövi a rakétákat. Maga a múzeum is érdekes volt, de az igazi izgalom este 9 után következett amikor is némi steak elfogyasztása után visszamentünk megnézni egy SpaceX kilövést.
Elég nagy szerencsénk volt ezzel mert pont erre a napra halasztották egy korábbi technikai hiba után, most viszont rendben ment minden, az első fokozat vissza is jött leszállni. A képen a jobb oldali fehérebb pöcök a rakéta, körülötte a villámvédő tornyokkal mert Floridában a legtöbb a villám az USA-ban... erdekes választás. A bal oldali a kilátóhoz jóval közelebbi állásról indult amúgy a legtöbb űrsikló.
Az itteni airbnb-be is hajnalban érkeztünk majd a kóddal bejutva érzésre választottunk egy ajtót ahol a nekünk szánt szobát véltük, szerencsére eltaláltuk. Utolsó napunkra Floridában aztán elég hideg lett (haha 17 fok), délután visszareppentünk Torontóba ahol a reptér melletti Radissonba tettek át minket az eredetileg foglalt szállásról. A hatalmas (tényleg) szobának mind nagyon örültünk, futkorásztunk benne, aztán nem volt meleg víz, néhol áram és reggelire lekváros kenyér volt.
Az utolsó utáni napon "elugrottunk" megnézni a Niagarát. Sajnos nem volt elég hideg ezen a télen hogy sok jég alakuljon ki de azért így is nagyon szép volt, tervek szerint augusztusban is megyünk, akkor biztos többen lesznek és nem lesz zárva szinte minden étterem... :)
