Újabb lépést tettünk az integráció felé! Nem, sajnos nem tudunk még franciául, erről majd biztosan lesz egy vagy több írás is itt. Szóval, vettünk egy autót!

Előljáróban egy kis gyorstalpaló az itteni közlekedésről. Montrealban a tömegközlekedés nem rossz, na nem olyan jó mint a BKV (ez most nem a vicc), de azért úgy rendben van. Metróból 4 is van, bár az egyiknek csak 3 megállója van, az lehet, hogy csak felet ér. További fontos információ a metróról, hogy gumikerekeken gurul, szóval a Hanna szerint nem is metró. Tehát a metró jó, direkt közel is lakunk az egyik megállóhoz. Azt mondták pár sarok még hóviharban is oké, de az igazi királyok olyan helyen laknak ahol a föld alatt is át lehet menni a metróba így ha a belvárosban dolgoznak akkor télen még kabátot sem kell venniük, mert az irodák egy része elérhető a föld alatti városból (igen).

A közlekedési problémák akkor kezdődnek amikor el kell hagyni a metrót... Buszból (más nincs) ugyan viszonylag sok van, de nem járnak gyakran, általában 10-30 percenként. Illetve, minden sarkon megállnak, de tényleg, szóval elég lassúak. Mindenki nagy örömére az Ericsson 2 éve új épületbe költözött a metró mellől... az autópálya mellé. Ahol most lakunk, innen olyan 40 perc kiérni a gyors (12 megálló 15 perc alatt!) busszal ami csak reggel es munka után jár. Autóval 12 perc és végtelen között van az utazási idő a dugó függvényében (eddigi tapasztalatok szerint 30 perc reális). Mindensetre még nem döntöttem el, hogy hogy fogok járni, ha másra nagyon nem használom a bérletem akkor autóval egyébként majdnem fele annyiba kerül csak.

Az utazási problémák akkor kezdődnek ha el akarod hagyni a várost vagy valami nem teljesen szokványos dolgot szeretnél csinálni. Például az IKEA "közel" az Ericssonhoz (svéd összetartás?), gyakorlatilag a következő kijárat az autópálya másik oldalán, ez autóval 5 perc, busszal 40 mert hát pont úgy nem megy át semmi. Szintén az Ericssontól a reptér 15 perc autóval és 1:15 MontrealKV-vel.

Szóval sok itt a macera, amúgy is menni akarunk minden felé a városon kívül, vegyünk autót. Na de milyet? Nehéz ügy ez ha az embernek sosem volt még autója, amúgy otthon Opel-t vezetett sokat, de itt nincs is Opel. A márka, évjárat, megbízhatóság, forma, szín, szépség, "aranyosan néz-e" mellett ami hamar fő szemponttá vált, hogy 2 kerék vagy 4 kerék. Mármint, hogy a meghajtás, mert hogy télen itt sok hó és jég lesz. Az itt autózók jelentős részének sima első kerekes autója van, ami elvileg a városban elég, de persze jobb a 4 kerekes, csak hát többet fogyaszt, drágább és a szervíz is drágább.

Némi keresgélés után rájöttünk, hogy mennyire elképesztően sok adat érhető el az autókról. Röviden, melyik típus, melyik évjárata milyen váltóval mikor és miért problémás vagy éppen nem, de inkább mégis. Mivel a Hanna csak most fog vezetni tanulni eredetileg manuálban gondolkoztunk hiszen hát tanulni azon kell. Aztán kiderült, hogy itt nem is tanítanak manuálon, cserébe a jogsiban sem lesz benne semmi korlátozás erről (itt véreztek el az automata Fordok a szakirodalom szerint). Egy újabb erős fordulat volt a keresésben amikor kiderült, hogy még vagy fél évig nem kaphatunk hitelt, mert hát az nem elég hogy keresünk pénzt itt hiteltörténet kell. Lényegében 3 opció maradt, Hyundai az ára miatt és két 4 kerekes opció régebbi példányai, a Suzuki ami kivonult Kanadából 6 éve de még van pár maradék és a Subaru amiből itt egész sok van és nem csak a faszagyerekek és a rallysok használják.

Szóval vettünk egy Subaru Imprezat ötezeré, azért mégis kicsit faszagyerek érzés. 9 éves, egy rendmániásnak tűnő srác adta el, ha nem vert nagyon át akkor jól gondját viselte, majd kiderül. Vannak azért sajátosságok a vásárlásban itt, például nem kell szerződés, viszont kell fizetni 10% áfát, és a rendszám az én nevemre szól és nem az autóra szóval a kezembe adták és a parkolóban csak lecseréltük.

Jól megy, első hétvégéjén elvittük Amerikába, vettünk vele egy ágyat és kirándultunk, holnap ismét Amerika, de erről is majd külön írunk...