Elérkezett a várva várt pillanat. Mióta kiköltöztünk gyakorlatilag csak azt hallgatjuk mindenkitől, hogy a tél kemény lesz, ilyet még nem láttunk soha, meg fogunk fagyni, na majd a tél után meggondoljuk hogy tényleg szeretnénk -e itt élni és társai.

Ennek megfelelően betojtunk rendesen. Nyár óta olvasgatjuk, kérdezgetjük, hogy melyik márka a legjobb, milyen töltöttséggel, vízálló/hóálló, kell -e sígatyát felvenni az utcára, hol vegyük a kabátot, szőrrel a kapucnin vagy nem kell a szőr, meddig érjen: bokáig/térdig/fenékig, kivehető belseje legyen vagy sem. Mint kiderült különböző iskolák vannak erre:

1. A kemény favágók - Ugyan már, ha csak Montreálban éltek nincs olyan hideg a városban (teszem hozzá -35 fok normális errefelé), elég sapka, sál, jó cipő és egy bőrdzseki!

2. Praktikusék - Mindegy milyen a kabát, lényeg hogy pár számmal nagyobb legyen a méretednél, és akkor bármennyi réteget alávehetsz.

3. Az óvatosak - Soha ne vegyetek olcsó kabátot, nem érdemes. Egyszer kell megvenni egy nagyon jót, és az melegen tart.

4. Az arany közepek - Nem, szükség van jó kabátra, de nem kell drágát, márkásat venni, a Costco-ban (otthon talán a metro áruháznak felel meg) is lehet kapni teljesen jót.

Nahát és akkor ezek után legyen okos az ember. Utánaolvastunk, lestük az árakat, húztuk, de most hétvégén eljött a perc, hogy be kellett ruházni legalább Daninak egy kabátra. Kimentünk a közeli outletbe, izgatottan berongyoltunk a The North Face boltba, mondván hát északon vagyunk, na. Majd kijöttünk, mert amit előzetesen kinéztünk már nem volt elérhető. Kis keresgélés után Dani rátalált egy kanadai boltra, ahol hőfok serint voltak besorolva a kabátkák. Ez kissé leegyszerűsítette a döntést. Ismerkedjetek meg a kis csodával: -40 fokig jó a szakirodalom szerint. Mi örömmel fogadtuk be kis családunkba - Dani el is vitte megmutatni neki a vén Európát.